Szakrális tér terve - diplomamunka

2020.08.17

Hogy kiderüljön, mit csináltam az elmúlt három évben, megmutatom mik készültek az egyetemen. Elsőként mutizom a diplomamunkámat. :)

A tablók szövegét idemásolom a posztba, mert nem biztos hogy kényelmes lenne olyan apró betűket olvasni.


Szakrális tér terve - Diplomamunka Elter-Jantner Zsófia - PTE KPVK - környezetkultúra III.évf. - P8O4MD

A szakrális terekben fontos szerepet játszik a fény, a fény a szellem metaforája. A szakrális tér a divinációt szolgálja, azaz a képességet, hogy valaki egy jelenségben felismeri a szentet. A szakrális tér jelentéshordozó szerepet tölt be, vagyis szimbólum. A tér a benne kirajzolódó alakzatokkal megjelenít, közvetít valamit, de a közvetített tartalom spirituális természetű, vagyis nem lehet a négydimenziós tér "foglya". Nem maga a tér szent, hanem amire utal. A szakrális építészet modellezi a divinációt: a test, az anyag átszellemül, a szellem testet ölt.

Fő inspirációként a fénnyel való operáláshoz Tadao Ando, a fény mesterének munkái szolgáltak, legfőképpen a The Church of Light és az UNESCO Meditation Space. Az épület formájához a Vector Architects csapata által tervezett Seashore Chapel mutatott irányt.

A bemutatott szakrális tér magasba törő tömegével, formájával és az áttört falain beszűrődő fénypászmákkal segít elérni egy meditatív állapotot, amivel megtalálhatjuk magunkban Istent.

Az épület öntött beton alapon áll, a tető/falsíkok anyaga égetett fa, ami rusztikus, szabálytalan felületével ellensúlyozza a forma feszességét és a beton ridegségét. Természetes megvilágítása és szellőzése az áttöréseken keresztül történik.

A padlóba épített, az épület hosszán végigfutó járható üveglap egyrészt díszítő elemként szolgál, másrészt keresztülnézve rajta az épület alatti élővilág megfigyelése elősegíti a belső béke elérését. A domborzati viszonyok miatt a járható üvegfelület alatt fokozatosan mélyül a talaj, így lehetőséget ad arra, hogy a látogató a látványhoz hozzászokjon, vagy ha bizonytalannak érzi magát az üvegen, kikerülje azt.

Az épület egy városszéli domb gerincén futó út mellett fekszik, a völgy fölé nyúlva. Bizonytalannak tűnő egyensúlyi helyzete arra ösztönzi a látogatót, hogy lekűzdje félelmét, ezzel pedig közelebb kerül a belső harmónia állapotához.

A belső tér a lehető legegyszerűbb, nincs oltár, nincs feszület, csupán két pad, ami kereszt alakot formál. A padon ülve a beszűrődő fényjáték és az épület alatti élővilág megfigyelése segíti az elmélyülést, a meditációt, az istenkeresést.

A fiatalabb generációk nagy része már nem igényli az egyházi épületek pompáját. Vallásukat, Istenhitüket nem a liturgiák és a templomok testesítik meg, ők inkább a természetben keresik - és találják meg - a szentséget. Ennek az épületnek a terve nekik készült.